Mi az Erőszakmentes Kommunkáció (EMK)?
Egyes emberek életútjának sikerét és sikertelenségét vizsgálva a kisgyerekkortól a felnőtt korig, kutatók arra a feltételezésre jutottak, hogy a sikeres életutat nem a hagyományos IQ, hanem egy érzelmi intelligenciának (EQ) nevezett adottság határozza meg. Ebbe az önismeret, önuralom, kitartás, a beleérző képesség és a társas kapcsolatokban való jártasság tartozik bele. Szerencsére az érzelmi intelligencia fejleszthető.
Életünket harmonikusabbá és boldogabbá tehetjük, hogyha érzelmi intelligenciánkat, önmagunkra figyelésünket és empátiánkat, vagyis asszertivitásunkat fejlesztjük. Ennek egyik könnyen megtanulható módja az Erőszakmentes Kommunikáció. Így amikor szükségszerű konfliktusaink vannak – amik az élet természetes velejárói, akkor kezünkbe vesszük azokat és vállaljuk a személyes felelősséget érte. Érzéseink megfigyelésével és tudatosításával olyan hatást érünk el, mint a kvantummechanikában a megfigyelő, hatásunk lesz a kimenetelre.
Marshall Rosenberg kommunikációs modell
Az EMK Marshall Rosenberg által kifejlesztett kommunikációs modell. Amikor a másik olyant tesz, ami nekem nem tetszik, nem kritizálok, hanem befelé fordulok, és megnézem, hogy milyen érzésem van és milyen szükségletem nem teljesül ebben a helyzetben? A másik embernél is arra vagyok kíváncsi, hogy mik az érzései és milyen szükséglete az, amit csak így tudott kifejezésre juttatni. Minden ember minden cselekedete mögött valamilyen szükséglete húzódik meg. Ha konfliktus esetén a másik, vagy önmagunk hibáztatása helyett az érzéseinkre és a mögöttük meghúzódó szükségleteinkre koncentrálunk, nem eltávolodunk egymástól, hanem megerősítjük kapcsolatunkat. Dicséret helyett is elmondhatjuk, hogy mit tett a másik, amivel az életemet gazdagította. Pozitív és negatív helyzetekben nem jelzőket használok a másik és a magam jellemzésére, hanem érzésekről és szükségletekről beszélek. Így EMK-val igazán mély emberi kapcsolatokat tudunk kialakítani.
Érzéseinket nem a másik ember, vagy a helyzet okozza, hanem az adott helyzetben teljesült, vagy nem teljesült szükségleteink. Ha felismerjük szükségleteinket, akkor meg is tudjuk valósítani azokat. Így nem a másik embertől várjuk, hogy boldoggá tegyen bennünket, hanem saját magunk tudjuk kezünkbe venni boldogságunkat. Ha megértésre van szükségem és a párom nem ér rá, felhívhatom a barátnőmet, akitől megértést kaphatok.
Egy pszichológiai kutatásban számos ország irodalmának véletlenszerűen vett mintáiban megvizsgálták azon szavak gyakoriságát, amelyek embereket osztályoznak és minősítenek. Szoros összefüggést találtak e szavak használatának gyakorisága és az adott országban előforduló erőszakos cselekmények között.
Az EMK modellje
Az EMK modelljének 4 alkotóeleme a megfigyelés – érzés – szükséglet – kérés.
1. A konkrét történés – ami hatással van ránk – pontos megfigyelése.
2. Hogyan érezzük magunkat ezzel kapcsolatban?
3. A szükségleteink, értékeink, vágyaink, amelyek érzéseinket kiváltották.
4. Azok a konkrét cselekedetek, amelyeket életünk gazdagabbá tétele érdekében kérünk.
Az EMK szemlélete szerint mindenki szükségletei egyaránt fontosak.
Az EMK nyelvezete
Az EMK folyamatnyelv. A világ folyamatosan változik. Nem használunk jelzőket, mert azok arra utalnak, mintha minden változatlan lenne. Nem úgy tekintjük az embereket, mint ilyen-olyan jelleműeket, hanem úgy, hogy ezt meg azt tették, ami az én életem gazdagításához nem járult hozzá. Nem teszünk senkit sem skatulyába, és akkor akár holnap olyant is tehetnek, ami az életünket gazdagítja.